Ma reggelizés és egy kis játszás után elindultunk autóval Sanurba fürdeni és homokozni, a már általunk megszokott helyre. Amint a szabadstrand parkolójába beálltunk, láttuk, hogy ma valami ceremóniára készülnek a szentély körül, ami ott díszeleg a parkolótól nem messze.

Egy sárkányfejet ábrázoló hajószerű készítményt is találtunk, ami elárulta, hogy ma égetéses temetés lesz. Ibunk elmagyarázta, hogy az acél aljú, banánfából készült építménybe helyezik majd bele a halott személyt, majd hatalmas tüzet rakva ezzel a szerkezettel együtt (gázpalackok segítségével) fogják elhamvasztani azt. Míg a hamvasztás folyik, a pap csilingelések közepette prédikál és imádkozik a gyászoló tömeggel.  A hamuból majd kiszedegetik az elhamvasztott személy fogait, ékszereit és pár csontját, amiket beletesznek egy fiatal kókuszdióba, s amivel a közeli hozzátartozók behajókáznak az óceán hullámtörői mögé a végső búcsúra.  Míg a fiaim az apjukkal és Ibunkkal fürdőzött, én távolról figyeltem a készülődést. Pár férfi megépítette a szószéket, ahova majd a pap fog ülni, illetve a ravatalt a halottnak, akit egy magas, erősen feldíszített építményben több férfi fog a helyszínre gyalogosa cipelni, a halotti menet közepén.

Több, szép ruhába felöltözött nő is elkezdte az offeringek (felkínálások a szellemeknek = banánlevélből fonott tálkák, amikbe gyümölcsöket, sütiket, rizst, virágszirmokat, füstölőt tesznek) kirakását a különböző építményekre. Háromnegyed 12 volt, amikor kiderült, hogy a menet 12-re fog erre a helyszínre érni. Ekkor én fogtam magam és rohantam az autónkhoz, hogy mielőtt elkezdődik a ceremónia, kimenthessem azt, abból a parkolóból, aminek egy szűk utca a be- és kijárata egyben, s ha ide betódul a több száz ember, akkor nekünk „se ki, se Besenyő”. A kocsihoz érve szembesültem azzal, hogy a lakáskulcsot sikerült felkapnom, így rohanhattam vissza a partra a másikért. Szerencsére kimentettem az autót, s még nekünk sem kellett (12:15-kor) az utcán kifele haladva a tömeggel szemben átküzdeni magunkat, mert pont, amikor kiértünk a főútra, addigra érkezett meg a menet is.

Ebéd után a fiúk, szinte beájultan estek az ágyba a délelőtti strandolásnak köszönhetően. Míg szundikáltak a Jézuska elvarázsolta a karácsonyfát :).

Este ismét átjöttek barátaink egy kis agytornára, majd éjjel 11-kor – amikor kikísértük őket a motorokhoz – szembesültünk azzal, hogy a kocsink ajtai nincsenek bezárva, sőt a csomagtartó ajtó nyitva van és még a kulcs is benne maradt. :) Bezzeg, ha otthon lennénk, már biztos valaki kölcsönvette volna …… :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.