Reggel már nem csak Bálint volt lázas, hanem Boti is… :(. Felhívtuk dr Ari-t, aki 10-kor meg is érkezett. Megvizsgálta a gyerekeket, majd kiosztotta mindegyiknek az antibiotikum adagját, elkért egy halom pénzt, számlával – miután megkérdezte, hogy van-e biztosításunk - s amit úgyis visszafizet nekünk a biztosító. Furmányos a doki :), de minden pénzt megér, mindig rendbe vág minket. A fiúk is azt mondták, hogy azért dr Ari a neve, mert aranyos doktor bácsi. Így a mai napunk nagy része a gyerekek kúrálásával, medencebeli hűtő-fürdőjével telt. :(

Amíg délután aludtak, elmentem az Ibu-val vásárolni a Carrefour-ba. Összeszedtünk mindent, ami a listánkon volt, majd mentünk fizetni. 250.000Rp-nál (5.000,-Ft-nál) tartottunk, amikor a pénztáros nőnek sikerült beütni 700.000Rp-át 6 db csirkecombra. Kicsit meglepődtem, de ő is. Hívta a menedzsert, aki egy jól szituált fiatal férfi volt, s aki elővezette nekem a tényállást, hogy el lett ütve egy tétel és „so sorry”. S meg lehetne-e azt oldani, hogy a halom zacskóba már becsomagolt és vonalkód által leolvasott tételt ismét újra beblokkolják. Mondtam semmi probléma, miközben azon gondolkodtam, hogy ezt otthon „a rohanó világban”, a mögöttem lévők sűrű anyázásával nem biztos, hogy ilyen higgadtan kezelném. Majd a „főnök, menedzser” beállt a pénztárba és ő saját kezűleg kezdett neki a feladatnak. A mellettünk lévő pénztárakban lévő kasszás kisasszonyok, pedig csak néztek, hogy mi történt a főnökükkel, illetve ki lehet ez a vevő, hogy a felettesük – aki ráadásul még férfi is - blokkolja neki a gépet. Arra emlékszem, hogy tavaly is volt egy ilyen vagy lehet, hogy nagyobb értékű félreütés, amit a pénztáros a következő képen oldott meg: letépte a blokkot és a végéről tollal levonta a nagy értékű tételt, majd a maradékot kp-ben kifizettem és jött a következő vevő. Ekkor érzékeltem, mint könyvelő, hogy itt aztán sokat nem foglalkoznak a stornózással, vagy helyesbítéssel… :)

Egész délutánunk elég rosszul telt, felváltva hol a Bálintnak, hol a Botinak volt magas láza. 3 különböző komponensű lázcsillapítót adogattunk nekik felváltva, illetve hűtő-fűrdőt alkalmaztunk a medencénkben. Voltak visítások, fázások és vicces beszólások, mint például: Bálint és az apja ültek egymás mellett, mikor a gyerkőc megfogta az apja mellét és így szólt: „Figyelj, Te tök hideg vagy.” Szerintem itt a meleg hőmérséklet miatt, nagyobb küzdelmet igényel a láz tartós lenyomása. A biztosítékot nálam az vágta ki, amikor Bálintnak este 10-kor 39,5 fokos láza volt :(. Szerencsére a Nurofen jól dolgozott és nem kellett felkeltenem egy újabb lubickolásra. Majd Botikánk lázmérése következett (38,3), mire ő felébredt, és korrekt együtt működésének  - azért be lett ígérve egy Kinder tojás is – köszönhetően vett egy éjszakai csillagfényes fürdőt :). Ezt az éjszakát ismét velük töltöttem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.