Ma, míg a fiúk oviban voltak, beültem Batu Jimbar nevű kedvenc reggeliző helyünkre, és megírtam kis elmaradt email-eimet és ettem egy kiadós reggelit. :) Maradt egy kis időm, míg a gyerekekért kellet mennem, így kocsikáztam Sanur környékén. Egyszer csak azt vettem észre, hogy ezen a környéken nem lehet a kocsi vezetése közben nézelődni, mivel tucat motoros rodeózik az utakon, éppen ki honnan kerül elém vagy szembe velem…. Találtam az út szélén rengeteg kertészetet, ahonnan a gyönyörű orchideák kacsingattak rám. El is határoztam, hogy karácsony előtt még visszamegyek és veszek párat kemény 800Ft-ért darabját/cserép.

Majd megérkeztem a fiúkért, ahol az a kép fogad a kertben, hogy több óvó néni ül a fűben a gyerekekkel, míg az egyik egy petrencés rúddal veri le a mangót a fáról. Ezek még baby és éretlen gyümölcsök voltak, amit megmosást követően feldaraboltak és sóval ettek. Bálint fiamnak nagyon bejött, úgy kellett leállítanom róla, féltem, hogy nehogy valami gáz legyen majd a pocakjával…. Így fogott egyet magának, amit hazahoztunk.

Itt Balin 50 Rp a legkisebb pénzeszköz, ami 1 Ft-nak felel meg, s ennek a pénznek nincs elég nagy értéke, ezért kevés van belőle. Ezért, kialakult egy olyan szokás az üzletekben, hogy ha nem tudnak aprópénzt visszaadni, cukorkát adnak helyette. :) A fiaim nagyon örültek ezeknek, míg le nem állítottuk őket, hogy ezek viszont a fogaiknak nem igazán jó. Így innentől kezdve Ibu-nk eszegeti – miközben panaszkodik, hogy mennyi plusz kiló van rajta – illetve megbeszéltük, hogy odaadjuk a kereszteződésekben, a lámpáknál kolduló szegény gyerekeknek. Persze Boti első kérdése erre ez volt: „S az ő foguk nem lesz rossz tőle?”…. Eszméletlen ez a csávóóóó….. Ezt azért írtam le, mert ma történt egy – számomra vicces – sztori. Ibut reggel megkértem, hogy az ovi mellett lévő kisboltban vegyen a Bálintnak higikendőt, amivel le szokta törölgetni róla az izzadságot. Amikor hazaértünk mesélte, hogy 7.200 Rp-ba került (ami elég drága volt, mert nagyobb üzletekben meg lehet kapni 4.000 Rp-ért azaz 80,- Ft-ért is)és nem volt 200 aprója, a kisboltos pedig nem tudott nagyobb címletből visszaadni. Ekkor megkérdezte az eladó, hogy van-e cukra Ibunknak…. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.